1.0Utálom a telet.https://utalomatelet.cafeblog.huZsó89https://utalomatelet.cafeblog.hu/author/husi89/<p>Különleges bejegyzés következik, ugyanis egyenesen a kórházból jelentek.</p> <p>Csütörtökön kellett végül bevonulnom, ami számomra több szempontból is ironikus volt.Egyrészt a tavalyi műtét évfordulójának napja, ami már kezdetnek is elég lett volna számomra. <br />Ezek után este a tv-ben közvetítettek egy interjút Lech (ott volt a baleset) polgármesterével, amikor láthattam újfent a helyszínt; és mint egy hab a tortán, másnap reggel elkezdett szakadni a hó. </p> <p>Ami viszont pozitívum, hogy eddig 1 nővért leszámítva mindenki itt van tavalyról, ez ad némi komfort érzetet.</p> <p><a href="https://utalomatelet.cafeblog.hu/files/2015/03/Messenger_5976774522145887583_14249740892649277-e1425195115966.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-240" src="https://utalomatelet.cafeblog.hu/files/2015/03/Messenger_5976774522145887583_14249740892649277-e1425195115966-225x300.jpg" alt="Messenger_5976774522145887583_14249740892649277" width="225" height="300" /></a><br />Ez volt egyelőre az utolsó napom, hogy nem úgy néztem ki, mint egy hörcsög. :D</p> <p>A műtét előtti nap annyiban izgultam, hogy mikor a bejelentkezésre vártam, remegett kezem-lábam.<br />Egészen más érzés volt úgy újra itt lenni, hogy tudtam, most nem csak kontrollra jövök, de amint elfoglalhattam az ágyam, mindez el is múlt.</p> <p>Másnap délben vittek a műtőbe (olyan szinten nyugodt voltam, hogy előtte még újságot olvasgattam :D ), ahol egy nagyon jó fej srác szórakoztatott és még a rádiót is hajlandó volt bekapcsolni, ahol épp Avicii-Wake me up c. dala ment, úgyhogy még énekelgettünk is. :D</p> <p>Néhány altató orvos is emlékezett rám, aztán szóltak, hogy ideje aludni és 6-ig jutottam a számolásban, mikor szép álmokat kívántak. :)</p> <p>Ébredéskor már éreztem a fájdalmat, de az első dolog, ami azonnal realizálódott bennem, hogy "Úristen, túl vagyok rajta!".<br />Amint ezt felfogta az agyam, 20-30 percen keresztül csak potyogtak a könnyeim a megkönnyebbüléstől.</p> <p>Az ápolóktól csak annyit akartam tudni, hogy minden rendben ment-e, más nem is érdekelt.<br />Addig adtak gyógyszereket, amìg végül már nem éreztem semmit, szóval igazán egy rossz szavam sem lehetett.<br />Mindezek következtében a teljes pénteki napom kómában telt az altató és a sok gyógyszer miatt, ezért ha jól emlékszem, 10-20 percenként felváltva voltam ébren és aludtam.</p> <p><a href="https://utalomatelet.cafeblog.hu/files/2015/03/20150301_072421-e1425201561988.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-243" src="https://utalomatelet.cafeblog.hu/files/2015/03/20150301_072421-e1425201561988-225x300.jpg" alt="20150301_072421" width="225" height="300" /></a><br />Ez már egy mai kép, azt hiszem tavaly volt utoljára hasonló fejem...</p> <p>Mindezek ellenére az egyik orvosom ma már azt mondta, olyan szépek a varratok (kiszedtek a törött állkapcsomból 10 csavart és korrigáltak picit a felső ajkamon), hogy holnap akár haza is mehetek.<br />Bevallom, egyelőre nem vagyok túl lelkes, mert csak nyugtatóbb a tudat, hogy jó kezekben vagyok, de majd kiderül.<br />Ami biztos, hogy ezzel ismét kipipálhatok valamit a túléltem listámon... :) :) </p> <p><a href="https://utalomatelet.cafeblog.hu/files/2015/03/IMG_119775978310438.png"><img class="alignnone size-medium wp-image-245" src="https://utalomatelet.cafeblog.hu/files/2015/03/IMG_119775978310438-251x300.png" alt="IMG_119775978310438" width="251" height="300" /></a></p>richhttps://utalomatelet.cafeblog.hu/files/2015/03/IMG_119775978310438-150x150.png150150